Látni kell

Jó ideig nem enged felmelegedni – Valan – Az angyalok völgye (2019)

Mikor júniusban, verőfényes napsütésben a Valan – Az angyalok völgye (2019) forgatásáról beszélgettem a főszereplőt alakító Krisztik Csabával, igazán nehéz volt elképzelnem, milyen őrületesen fázhatott a mínusz tizenöt fokban, a térdig érő hóban. Mégis: ahogy a szerepéről, a helyszínről és a történetről mesélt nekem, hirtelen az az elűzhetetlen érzésem támadt, hogy Bagota Béla első nagyjátékfilmje az a fajta mozi lesz, amelynek „hidege” a csontomig hatol majd, s jó ideig nem enged felmelegedni. Igazam lett.

A Valan cselekménye a romániai forradalom káoszával veszi kezdetét: ekkor egy 13 éves kislány nyomtalanul eltűnik Valanból, a hólepte erdélyi bányavárosból. Huszonkét évvel később az eltűnt lány bátyja, Péter rendőrként nyomoz gyerekkereskedelmi ügyekben Brassóban. Amikor egy veszélyes bevetés után megtudja, hogy szülővárosa környékén egy holttestre bukkantak, felmerül benne, hogy talán a húgát találták meg. Péter hosszú idő után visszatér Valanba, ahol nemcsak a várost fojtogató bűnözéssel kell szembenéznie, hanem a gyerekkora óta kísértő múlt árnyaival is.

Valan – Az angyalok völgye

Fotó: Mozinet

Bagota Béla filmjének története már olvasva is kellőképpen izgalmas és sötét, ám ez a történet vászonra „festve” olyannyira hatásos, hogy nyugodtan használhatom rá a vérfagyasztó kifejezést.

Feszült, lebilincselő, nyomasztó – mindezek szintén elmondhatók a Valanról, amely a skandináv krimik jól ismert nyomvonalán halad, és remekül használja a műfaji elemeket. Azt hiszem, bátran állíthatom: Bagota Béla – aki korábban olyan filmek stábjában dolgozott rendezőasszisztensként, mint az Isteni műszak (2013), a Mentőexpedíció (The Martian, 2015) vagy a Lajkó, cigány az űrben (2018) – a Valannal amellett, hogy tanúbizonyságot tesz írói és rendezői tehetségéről, meghonosít egy hatalmas népszerűségnek örvendő műfajt is. A skandináv bűnügyi filmek (krimik, thrillerek, neo noirok) összetéveszthetetlen; szürke, baljós, hideg atmoszféráját magabiztosan teremti meg a kelet-európai környezetben, de nem elégszik meg ennyivel: patyolatfehér hóval, kilátástalansággal és csontig hatoló faggyal is befedi.

Az erdélyi bányaváros, Balánbánya születik újjá Valanként a vásznon, az elhagyatott utcák, a lepusztult panelházak, a végtelennek tűnő fenyőerdő, a vakító hótakaró pedig egytől egyig azt az üzenetet közvetítik: Isten elfordította a fejét az angyalok völgyéről… Garas Dániel operatőr felvételei olykor térképként ábrázolják a tájat, olykor viszont igen erős klausztrofób hatást keltenek a nézőben, és elérik, hogy például egy ajtó kinyitása előtt a torkában dobogjon a szíve. S ha már itt tartunk: a képekhez hasonlóan erős, sőt rendkívüli Márkos Albert zenéjének – helyenként népies – hangzásvilága is.

Valan – Az angyalok völgye

Fotó: Mozinet

A társadalom helyzete, a vallás szerepe és egy személyes tragédia is kirajzolódik Bagota Béla alkotásából, amelynek főszerepére aligha lehetett volna megfelelőbb színészt találni Krisztik Csabánál – aki egyszerűen fantasztikus élete első filmfőszerepében! Mértéktartó játékkal, finom gesztusokkal kelti életre a traumatizált Pétert, és lehetőséget ad nekünk arra, hogy mélyen belelássunk, s átérezzük annak a tehernek a súlyát, amelyet egy életen keresztül cipel magával.

Látni kell, mert izgalmas, sötét, vérfagyasztó krimi. Olyan kiváló elsőfilm, amelyet jó ideig nem felejtünk el.

A Valan – Az angyalok völgye november 21-étől látható a mozikban a Mozinet forgalmazásában.

Kapcsolódó cikkem:

„A forgatás őrületes kaland” – interjú Krisztik Csaba színművésszel

Előző írás Következő írás

Hasonló cikkek