Filmek térből és időből

Maradj éhen! (1976) és Arnold Schwarzenegger

Mikor elkezdtem megszerkeszteni ezt az oldalt, az egyik első rovat, amelyet létrehoztam, a Filmek térből és időből volt, mégpedig azért, mert rettenetesen szeretek a történelemben, kiváltképp a filmtörténelemben kalandozni. És most ezt is fogom, fogjuk tenni, ugyanis ma ünnepli 73. születésnapját Arnold Schwarzenegger sportoló, üzletember, közéleti személyiség és mindenekelőtt népszerű filmszínész, akinek pályája igazán jó apropót szolgáltat arra, hogy a jelenből a múltba utazzunk.

„Étterem, edzés: ezt most hagyd a csudába” – e mondat jutott eszembe hirtelen meg az az internetre márciusban felkerült videó, amelyben Arnold Schwarzenegger – Lulu és Whiskey nevű, imádnivaló szamarai társaságában – mindenkit arra buzdít, maradjon otthon… Ó, meg az a hír is eszembe jutott, hogy Schwarzenegger 10 millió dollárra perel egy orosz robotgyártó céget, amiért „ellopták” az arcát… Ám e friss momentumok hamar elhalványulnak, amint felrémlik bennem a színész arca, ennek hatására pedig elkezdenek peregni a belső mozimban azok a filmek, amelyek nélküle kétségkívül nem lennének ugyanazok. És igen, ezek között természetesen ott van az Utóhatás (Aftermath, 2017), a Szupercella (Escape Plan, 2013), a The Expendables – A feláldozhatók (The Expendables, 2010), Az igazság nevében (Collateral Damage, 2002) és a Terminátor 3.: A gépek lázadása (Terminator 3: Rise of the Machines, 2003) is!

Maradj éhen!

Fotó: imdb.com

De most hagyjuk a kétezres éveket, s nézzük meg inkább, hogyan jutott a csúcsra a Stájerország egy eldugott kis falujában született Arnold Schwarzenegger, akinek a főszereplésével készült filmek a nyolcvanas években összesen egymilliárd dolláros bevételt értek el világszerte!

Az 1947. július 30-án született Arnold Schwarzenegger olyan sportolókból lett filmsztárok bűvöletében nőtt fel, mint Reg Park, Johnny Weissmüller, Mickey Hargitay és Steve Reeves. Már igen fiatalon kipróbált többféle sportot is; a testépítésre tizennégy éves korában talált rá. Miután 1968-ban Los Angelesbe költözött, Joe Weider body-building producer vette pártfogásába. Pénzt is kölcsönzött neki, ennek ellenére a fiatal Schwarzenegger keményen dolgozott kőművesként. Közben pedig sorra nyerte a testépítő bajnokságokat s zsebelte be a Mr. Universe és a Mr. Olimpia címeket.

Ezzel szemben első filmes próbálkozásai nem voltak kimondottan sikeresek. „Az első főszerepét a Herkules New Yorkban (Hercules in New York, 1970) című vígjátékban kapta, s a hetvenes években be kellett érnie kisebb televíziós szerepekkel, valamint röpke megjelenésekkel hollywoodi filmekben: fölfedezhető például a Robert Altman rendezte A hosszú búcsúban (The Long Goodbye, 1973), amint levetkőzik és megtornáztatja mellizmait.” Ezek után azonban elkészült az Acélizom (Pumping Iron, 1977) című dokumentumfilm – amely kifejezetten róla szól: a Mr. Olimpia cím megszerzéséért folytatott munkáját mutatja be –, valamint a Bob Rafaelson rendezte Maradj éhen! (Stay Hungry, 1976) című játékfilm – amely egy testépítő és egy body-building producer életébe enged bepillantást –, melyek nagyobb figyelmet és ismertséget hoztak a színész számára.

Maradj éhen!

Fotó: collectors.com

Schwarzenegger egyhamar bekerült a főárambeli filmgyártásba: főszerepet kapott a Conan, a barbár (Conan the Barbarian, 1982) és a Conan, a barbár 2. – A pusztító (Conan the Destroyer, 1984) című, kardpárbajjal és varázslattal jócskán átitatott filmekben, majd jött a „színtiszta akció” és a hatalmas siker! „Ebben az időszakban alakult ki az akciófilmek műfaja, amely a Clint Eastwood és Charles Bronson játszotta kemény zsarukról szóló, illetve a Reagan–Bush-korszak – az egyén erejét a politikai problémák lőfegyverarzenállal és jelentős izomzattal való megoldására dicsőítő – Rambo-filmjeiből nőtt ki.” A Terminátor – A halálosztó (The Terminator, 1984) tudományos-fantasztikus akciófilm látványos sikere a sztárok sorába repítette Schwarzeneggert, aki innentől kezdve szinte folyamatosan forgatott. Következett a Kommandó (Commando, 1985), a Vörös Szonja (Red Sonja, 1985), a Piszkos alku (Raw Deal, 1986), a Menekülő ember (The Running Man, 1987), a Ragadozó (Predator, 1987) és a Vörös zsaru (Red Heat, 1988), amelyek ugyan nem olyan nevezetesek, mint Sylvester Stallone Rambo-sorozata, de erőteljesen megszilárdították, továbbá örök életűvé tették Schwarzenegger népszerűségét.

Az akció műfaja otthonosnak bizonyult és csinos hasznot is hozott a színész számára, ám ő megpróbálta szélesíteni a repertoárját két vígjátékkal: az Ikrek (Twins, 1988) és az Ovizsaru (Kindergarten Cop, 1990) című filmekkel, amelyek máig népszerűek (amellett pedig személyes kedvenceim is). De a legnagyobb sikert mégsem ez a műfaji kitekintés biztosította, hanem a Total Recall – Az emlékmás (Total Recall, 1990) és a Terminátor 2. – Az ítélet napja (Terminator 2: Judgment Day, 1991) – utóbbi csak Schwarzeneggernek 14 milliós bevételt jelentett, ami önmagában kétszerese volt az eredeti Terminátor költségvetésének.

A gonosz gyilkológép figura azonban nem élhetett örökké: a színésznek, hőssé válva, arculatváltáson kellett átesnie. Korábbi, rendkívül erőszakos szerepeivel szemben a Terminátor 2-ben már egy olyan halálosztó gép jelenik meg, amely képes barátságot kötni és megtanulni, miként legyen kedves, udvarias és – nem utolsó sorban – önfeláldozó. E váltás Az utolsó akcióhősben (Last Action Hero, 1993) szilárdult meg, amely a fiatalabb közönségnek készült, s amelyben a komédia és az önparódia éppoly fontos volt, mint az erőszak. Csakhogy a film fogadtatása elmaradt a várakozásoktól, részben azért, mert a Columbia ragaszkodott ahhoz, hogy egy időben mutassák be a Jurassic Parkkal, amely mind a mozipénztáraknál, mind a sajtóban nagyobb sikert aratott. Az utolsó akcióhős kudarca megingatta Hollywood hitét Schwarzeneggerben, akit addig a költséges akciófilmek pénzügyi sikere biztosítékának tekintettek – később persze újfent rájöttek, hogy tényleg az.

Maradj éhen!

Fotó: imdb.com

Most, hogy ismét a jelen közelébe értünk, ugorjunk vissza 1976-ba, s nézzük meg az Arnold Schwarzenegger, Jeff Bridges és Sally Field főszereplésével készült Maradj éhen! című filmet, amelynek egyik főhőse Craig Blake, egy közepesen sikeres ingatlanügynök, aki egy véletlennek köszönhetően bekerül a sport világába, ahol szinte pillanatok alatt elszereti egy testépítő barátnőjét. Azt gondolnánk, hogy félnie kellene, ám hamar világossá válik: az izomkolosszusnak nagyobb gondja is van annál, minthogy móresre tanítsa Blake-et. Muszáj megnyernie a helyi body-building bajnokságot, hogy ki tudja fizetni felhalmozott adósságait…

Meg kell, hogy mondjam: a Maradj éhen! sosem tartozott a kedvenc Schwarzenegger-filmjeim közé, azonban most, hogy újranéztem, igazán szórakoztatónak éreztem, s olyannak, amely valóban képet ad arról, milyen különleges, egyedülálló és tehetséges figura ez a kedves mosolyú halálosztó, Arnold Schwarzenegger.

Miért örök értékű? Mert ez volt az egyike azon filmeknek, amelyek figyelmet hoztak Schwarzenegger számára. Továbbá Arany Glóbuszt a Legjobb Debütáns kategóriában!

Forrás: Oxford Filmenciklopédia

Előző írás

Hasonló cikkek