Látni kell

Mi teszi a családot családdá? – Bolti tolvajok (2018)

Mit jelent az a szó: család? S mi az, ami összetartja a családi közösséget? Mindenkinek megvannak a saját – nyilvánvalóan egyértelmű – válaszai ezen kérdésekre, a japán rendező, Hirokazu Koreeda Bolti tolvajok (Manbiki kazoku, 2018) című filmje azonban mindenkit arra késztet, hogy jobban elgondolkozzon azon, valójában mi teszi a családot családdá.

Hirokazu Koreeda életművét szemlélve hamar rájöhetünk: a rendezőt igencsak foglalkoztatja a családi viszonyok, méghozzá a nem mindennapi családi viszonyok kérdése. Anyátlanok (Dare mo shiranai, 2004) című filmjében négy testvér élete kerül a középpontba, akik mind más apától születtek, s akiknek szülők nélkül kell boldogulniuk a világban, A fiam családjában (Soshite chichi ni naru, 2013) pedig azt a helyzetet tárja elénk, mikor – sok év elteltével – kiderül, hogy születésük után elcseréltek két gyermeket a kórházban. Hirokazu Koreeda mindkét említett alkotásában kilátástalannak tűnő helyzetbe taszítja szereplőit – meg a nézőket –, arról azonban egy pillanatig sem feledkezik meg, hogy azt üzenje: pozitív értékek mindenhol vannak, pontosabban minden helyzetben felfedezhetők. Többek között erre mutat rá a 2018-ban Cannes-ban Arany Pálmát nyert Bolti tolvajok című filmjével is, amely olyan mélységeket nyit meg a néző előtt, amelyekre egyáltalán nem lehet felkészülni, s amelyek a film megtekintése után órákkal, sőt napokkal is megszorítják a torkunkat.

Bolti tolvajok

Oszamu és a fia egy bolti lopás után összetalálkozik egy kislánnyal a dermesztő téli hidegben. Hazaviszik magukkal, és vacsorát adnak neki. Bár elsőre nem tűnik lelkesnek, egy idő után Oszamu felesége is beleegyezik abba, hogy befogadják a gyereket. A család – apuka, anyuka, nagymama és az „elrabolt” kislánnyal együtt három gyerek – pitiáner lopásokból és alantasnak mondható munkákból próbál megélni, de így is a nyomor szélén tengődnek. Ennek ellenére boldognak tűnnek – mindaddig, míg egy váratlan esemény súlyos titkokat nem hoz a felszínre… Röviden összefoglalva ez a Bolti tolvajok története, s a film egyik legnagyobb erénye az, hogy hitelesen mutatja meg Japán azon oldalát, amely se nem tradícióktól színes, se nem ultramodern, neonfényű. Ez a Japán csak rozoga kalyibával és a lopáshoz kötődő babonával kecsegtet, kiút pedig nincs. Vagy van, de az nem anyagi természetű. A nyomorban is van esély a boldogságra – sugallja a film eleje, ám az események addig bonyolódnak, hogy azt érezzük, ha lepereg a stáblista, nemhogy nem egy ilyen közhelyesnek tűnő félmondatot viszünk haza, de ki sem tudunk majd szállni a moziszékből.

Bolti tolvajok

Azt hiszem, nem véletlenül használtam az imént az érzés kifejezést, Hirokazu Koreeda ugyanis igen erősen és tudatosan hat az érzelmeinkre. Közel enged minket a szereplőkhöz, így hamar kötődni kezdünk hozzájuk, és ez nagyon fontos a Bolti tolvajok esetében. Hiszen a szereplők a társadalom normái szerint értelmezve rossz, elítélendő dolgokat tesznek, csakhogy mire fény derül a sötét titkokra, s a sejtéseink tényekké változnak, már szeretjük őket, és el is fogadjuk azt, ahogyan élnek. Mi tart össze benneteket? – hangzik el a kérdés a film egy pontján, a kérdőre vont édesapa pedig a szívére mutat. A külvilágnak, vagyis a hatóságok egyik munkatársának természetesen egész más válasza lesz erre a kérdésre, de az édesapáé valahogy akkor sem megy ki a fejünkből…

Bolti tolvajok

A Bolti tolvajok, Japán Oscar-nevezett filmje egyáltalán nem könnyed szórakozás, ugyanakkor rendkívül fontos és aktuális dilemmákra világít rá – olyanokra, amelyekkel néha-néha illik szembenéznünk. A családot érintő kérdések mellett pedig a magányt is a látóterünkbe emeli, épp mint Hirokazu Koreeda Air Doll (Kuki ningyô, 2009) című filmje, amelynek főhősei egy férfi és egy életre kelő guminő. Akárcsak korábbi művei készítése során, a rendező most is könyörtelenül őszinte és ösztönző; a Bolti tolvajokkal arra vesz rá minket, hogy elgondolkozzunk: valóban egyértelműen és erősen meghúzhatók-e egy családi közösség határai. Bár nem foglal állást, de a kérdést felteszi: szerinted mi teszi a családot családdá?

Látni kell, mert valószerű, bensőséges és torokszorító történet egy finoman fogalmazva nem mindennapi családról. Hitelessége, dokumentumértéke pedig a neorealizmust idézi…

A Bolti tolvajok január 10-étől látható a mozikban a Cirko Film forgalmazásában.

Előző írás Következő írás

Hasonló cikkek