Látni kell

Nomen est omen – Mit szólnátok az Adolfhoz? (2018)

A nevem: Eszter, perzsa eredetű, jelentése csillag. Egyes vélekedések szerint viszont héber eredetű, a jelentése pedig mirtusz, utalva ezzel a bibliai alak, Eszter másik nevére. A szüleim persze, nem e meghatározások alapján mérlegelve döntöttek úgy, hogy Eszternek neveznek el… Sőt, úgy tudom, egyszerűen csak szépnek találták ezt a nevet. De most nem ez a lényeg, hanem az, hogy úgy vélem, van valami abban a mondásban: „a név maga az ember”. Legyen akár fenséges múltja és felhangja, legyen akár kényelmetlen és beszennyezett, mindannyiunknak a saját felelőssége, hogy mit azonosít azzal a névvel, amelyet kapott. Mert a sorsunkat, s a nevünk csengését mi alakítjuk. De mi van azzal, aki a történelem leggonoszabb alakjának nevét kapja? Nos, többek között ezt a kérdést teszi fel a Mit szólnátok az Adolfhoz? (Der Vorname, 2018) című film…

Alexandre de La Patellière és Matthieu Delaporte 2012-ben készítették el Le Prénom (A keresztnév) című, nagy sikerű színművük mozgóképes adaptációját, amely nálunk Hogyan nevezzelek? (Le prénom, 2012) címmel került a mozikba. Hat évvel a – szintén nagy sikerű – francia eredeti bemutatása után A berni csodát (Das Wunder von Bern, 2003) jegyző Sönke Wortmann megrendezte a német remake-et, amely éppen azért, mert német, legalább akkorát üt, mint az eredeti.

Mit szólnátok az Adolfhoz?

Fotó: imdb.com

De nézzük a történetet! Stephan és a felesége, Elisabeth vacsorához készülődnek a bonni házukban, amelyre meghívták a család régi és szoros barátját, Renét, valamint Elisabeth testvérét, Thomast és az ő várandós párját, Annát. A nő késik kicsit, ám Thomas addig sem tétlenkedik: megmutatja az ultrahangfelvételt, s elárulja, hogy a gyermek fiú lesz. És akkor jön a nagy kérdés: Mi lesz a neve? Thomas feldobja: „Találgassatok!” Majd ad egy kis segítséget: „A-val kezdődik és van történelmi kötődése”. Elizabeth, Stephan és René lelkesen találgatnak, de csak nem jönnek rá, hiszen egyiküknek sem fordul meg a fejében, hogy ép eszű ember úgy határoz: Adolfnak fogja nevezni a gyermekét. Ráadásul a végén f-el, nem ph-val… A név elhangzása után elszabadul a pokol, az etimológiai vita pedig odáig fajul, hogy felszínre kerülnek a személyes sérelmek és a hosszú ideje rejtegetett titkok.

Vígjáték – ezt a műfaji meghatározást találjuk, ha rákeresünk a filmre. Ám ez önmagában még nem elég. A Mit szólnátok az Adolfhoz? ugyanis – amellett, hogy rendkívül szórakoztató vígjáték – fekete komédia, társadalmi szatíra és kamaradráma is. A cselekmény helyszíne, a zseniális nyitányt leszámítva, egyetlen ház, annak is mindössze négy helyisége. Az egyre eszkalálódó feszültség tehát beszorul egy kis térbe, ahol valóban pattanásig feszül, és szinte kézzelfoghatóvá válik. Az egymással ellentétben álló nézőpontok, a felszín alá rejtett vélemények, a kényelmetlen igazságok sorra kerülnek elő, míg végül (bizonyosan) mindenki – a szereplők és a néző is – azt gondolja magában: bár a szerencsétlen névválasztás lenne a legnagyobb probléma.

Mit szólnátok az Adolfhoz?

Fotó: imdb.com

A film egyik legnagyobb erénye tehát a szűk tér, illetve a kevés szereplő adta lehetőségek kihasználása. De persze, ott van még a humor, az irónia, a zseniális forgatókönyv, a jelenetek dinamikája, a szereplők közötti kémia, valamint a színészek iszonyatosan magával ragadó játéka is.

Mindezt természetesen ugyanígy leírhatom az eredeti filmről is, sőt azt is kijelenthetem róla: fantasztikus, egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató remekmű. De azt kell, hogy mondjam: mindez áll a remake-re is, amely annak köszönhetően, hogy egy német társaságba helyezi a bonyodalmat elindító kérdést – szabad-e Adolfnak anyakönyveztetni egy német gyereket –, igen erős és megkerülhetetlen lett.

Látni kell, mert rendkívül izgalmas és elgondolkodtató film, amelyet bátran lehet egy lapon említeni az alapjául szolgáló Hogyan nevezzelek? című francia filmmel, továbbá Az öldöklés istenével (Carnage, 2011), a Teljesen idegenekkel (Perfetti sconosciuti, 2016) és A vendégekkel (The Party, 2017) is.

Kapcsolódó cikkeim:

Mi az a remake?

Kötelező filmek – Teljesen idegenek (Perfetti sconosciuti, 2016)

Fejtsük meg együtt! – A vendégek

Előző írás Következő írás

Hasonló cikkek