Browsing Tag

filmelemzés

Ahogy én gondolom...

Fejtsük meg együtt! – Egy galamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezésről (2014)

Milyenek vagyunk mi, emberek? Jelentéktelen, apró pontok? Nevetségesek, de szerethetők? Gonoszak és megvetendők? Van célja és értelme a létezésünknek? Képesek vagyunk élni az élet adta lehetőségekkel, vagy csak úgy eltöltjük a rendelkezésünkre álló időt? E kérdések merülnek fel Roy Andersson Egy galamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezésről (En duva satt på en gren och funderade på tillvaron, 2014) című filmjében, amely szokatlan, sajátos humorú alkotás arról a megfoghatatlan dologról, milyen is embernek lenni. Faluhelyi Krisztiánnal most erről beszélgetünk.

Olvass Tovább

Ahogy én gondolom...

Fejtsük meg együtt! – Thelma

Joachim Trier Thelma (2018) című filmje különleges, misztikus mese a felnőtté válásról, önmagunk felfedezéséről, az ártatlanság elvesztéséről, s ami talán a legfontosabb: a család és a vallás hatalmáról. A többrétegű cselekmény, a szimbólumok sokasága és a természetfeletti megjelenése arra ösztönöznek minket, hogy többször is megnézzük és alaposan megvizsgáljuk a filmet – Faluhelyi Krisztiánnal éppen ezt tesszük. Tartsatok velünk!

Olvass Tovább

Ahogy én gondolom...

Fejtsük meg együtt! – Gyújtogatók

„Az év egyik legjobb filmje” – írták tavaly szinte mindenhol Chang-dong Lee Gyújtogatók című munkájáról, amely tökéletes választás arra az esetre, ha az ember vizsgálgatni, értelmezni, ne adj’ Isten, darabokra szedni akar egy mozgóképet. Faluhelyi Krisztiánnal megint csak ezt tesszük. Igyekszünk összerakni a 148 percben kirajzolódó történetet, megfejteni a benne felmerülő metaforákat, s választ adni arra a kérdésre: az alapjául szolgáló Murakami-novella elolvasása előtt vagy inkább utána érdemes megnézni a filmet? Tartsatok velünk!

Olvass Tovább

Mi az a...?

Mi az a flashback?

Néhány napja, amikor a vonaton utaztam, elcsíptem két srác beszélgetését. Valamilyen film volt a téma, szóval – a megszokottól cseppet sem eltérően – hamar felébredt bennem a kíváncsiság. Mivel a vonatkerekek kattogása lehetetlenné tette a diszkrét hallgatózást, kissé feléjük fordultam – gondoltam, az nem lesz túl feltűnő, és talán sikerül megtudnom, melyik filmről van szó. Nos, nem sikerült… Csak azt az egy szót hallottam teljesen tisztán, hogy flashback, megzavarni pedig nem akartam őket, ezért elkezdtem kutatni az emlékeimben, és annyi, de annyi film jutott eszembe, amelyben fellelhető a flashback, hogy végül el is feledkeztem a hallgatózásról. Sőt, egy idő után már csak arra tudtam gondolni: erről írnom kell nektek!

Olvass Tovább

Ahogy én gondolom...

Fejtsük meg együtt! – Womb – Méh

Milyen az igaz szerelem? Ha elveszítjük a társunkat, mekkora áldozatot vagyunk képesek hozni azért, hogy visszakaphassuk? Többek között erre a két kérdésre ad sajátos választ Fliegauf Bence 2010-es filmje, az Eva Green és Matt Smith főszereplésével készült Womb – Méh, amelynek fókuszában a szerelem mellett a klónozás áll. Ha e két szót egymás mellé tesszük, máris sejthető, hogy a filmben számos dilemma felmerül – Faluhelyi Krisztiánnal sorra vesszük ezeket. Tartsatok velünk!

Olvass Tovább

Ahogy én gondolom...

Filmzenék otthon szilveszterezőknek

Az elmúlt napokban elözönlötték az internetet a „mit vegyek fel a szilveszteri buliba?” témájú cikkek, amelyek engem nem érintettek túl mélyen, mivel én játszósban (vagy pizsamában; még nem döntöttem) töltöm 31-e éjszakáját. Ezzel pedig bizonyára nem vagyok egyedül; ezért mindazoknak, akik – hozzám hasonlóan – otthon köszöntik az újévet, összegyűjtöttem néhányat a kedvenc filmzenéim és betétdalaim közül. Nem lett kimondottan bulizós mix, kanapén ülve pezsgőzéshez viszont ideális!

Olvass Tovább

Ahogy én gondolom...

Fejtsük meg együtt! – A vendégek

Legutóbb egy igazán nehezen befogadható és emészthető alkotásról meséltünk nektek, ezért most úgy éreztük, különösen, hogy karácsony van: itt az ideje, hogy jöjjön egy kis könnyedség és humor. Faluhelyi Krisztiánnal egy olyan fekete komédiát választottunk vizsgálatunk tárgyául, amelyet érdemes nagyító alá helyezni. Tartsatok velünk, fejtsük meg együtt – most A vendégeket!

Olvass Tovább

Ahogy én gondolom...

Fejtsük meg együtt! – Egy szent szarvas meggyilkolása

Vannak azok a filmek, amelyeket elég egyszer megnézni, és máris tudjuk, „mi a helyzet”. Aztán vannak azok, amelyeket elsőre sem könnyű megemészteni, ahhoz azonban, hogy megleljük a bennük rejlő üzenetet vagy megválaszolásra váró kérdést, másodszor – aztán esetenként harmadszor és negyedszer – is neki kell veselkednünk. Faluhelyi Krisztiánnal éppen ezt tesszük! Vizsgálatunk tárgya most is egy szerzői film, a célunk pedig az, hogy elvezessünk benneteket a rejtett dimenziókig és felfedjük előttetek a bújtatott üzeneteket. Tartsatok velünk, fejtsük meg együtt – most az Egy szent szarvas meggyilkolását!

Olvass Tovább

Ahogy én gondolom...

Fejtsük meg együtt! – A négyzet

Azt ígértem, hogy az Ahogy én gondolom… című rovatban nem kizárólag a filmekkel foglalkozom, hanem azzal is, milyen párhuzamok húzhatók a filmművészet és a valóság között. A filmek nagy része ugyanis a valóságból merít ihletet, és a valóság elé tart – olykor igencsak görbe – tükröt. A filmkészítők sokszor a társadalmi problémákról, az emberiség éppen aktuális helyzetéről mondanak véleményt, adott esetben inkább ítéletet – az üzenetüket azonban néha csak akkor érthetjük meg, ha igazán mély analízisnek vetjük alá a megtekintett művet. Egykori egyetemi tanárommal és barátommal, Faluhelyi Krisztiánnal pontosan erre vállalkozunk. Vizsgálatunk tárgya minden alkalommal egy szerzői film lesz, a célunk pedig az, hogy elvezessünk benneteket a rejtett dimenziókig és felfedjük előttetek a bújtatott üzeneteket. Tartsatok velünk, fejtsük meg együtt – most A négyzetet!

Olvass Tovább