Browsing Tag

életrajzi film

Látni kell

„Nem felejtenek el, ugye?” – Judy (2019)

Az elmúlt években újabb reneszánszukat élik az életrajzi filmek, amelyek igazán közel állnak az én szívemhez. Hogy miért? Mert lehetőséget adnak arra, amire más módon sosem lenne lehetőségem: hogy bepillantsak azon művészek életébe, akikért rajongok, s megláthassam az embert a felszín alatt. Persze, készülnek olyan munkák is, amelyek a mélybe való lemerülés helyett inkább csak a csillogó vagy éppen repedező felszínt kapargatják, a Judy (2019) azonban nem ilyen. A Judy egész egyszerűen minden várakozást felülmúl – minden tekintetben.

Olvass tovább

Látni kell

Az élet igen törékeny – Még egy nap élet (2018)

„A nagy sajtóügynökségek panaszkodnak, hogy nincsenek igazi szenzációk. De ne feledjük, hogy mindez igen törékeny, mert maga az élet is törékeny – és gyenge struktúráit mindenféle bajok terhelik” – írta Ryszard Kapuściński lengyel író, újságíró, és ha valaki, hát ő testközelből tapasztalta meg, mennyire törékeny is az élet. A lengyel hírügynökség tudósítójaként beutazta a harmadik világot, és halált megvető bátorsággal ment a polgárháborúk kellős közepébe. Róla, s az ő 1975-ös angolai „útjáról” szól a magyar koprodukcióban készült Még egy nap élet (Another Day of Life, 2018) című animációs életrajzi film, amelyre egész nyugodtan használhatjuk a lenyűgöző jelzőt.

Olvass tovább

Látni kell

Egy csodálatos élet – Maudie (2016)

A valaha élt emberek szellemei figyelnek minket, itt maradottakat, „örökösen remélve, hogy az élők megtanulják félretenni a haragot, a bánatot, a keserűséget és a megbánást. Ezek a szellemek arra vágynak, hogy az emberek emlékezzenek rá, hogy még a leggyötrelmesebb élet is olyan nagyon csodálatos” – valahogy így hangzik Mary Alice monológja a Született feleségek záró epizódjának végén, amelyet egyáltalán nem lenne muszáj idéznem a Maudie (2016) kapcsán. Csakhogy nekem ez a pár mondat jutott eszembe, miután megnéztem a filmet, közben pedig arra gondoltam: ha valaki, hát Maud Lewis festőnő tényleg valóságos csodát varázsolt a gyötrelemből. És ez a csoda, amely a személyiségét magába olvasztó művészete és példaértékűnek mondható élete volt, olyan módon elevenedik meg a vásznon Aisling Walsh rendezésében, amellyel talán ő is elégedett lenne.

Olvass tovább