Browsing Tag

filmkritika

Látni kell

Egy darabokra tört nő portréja – Pieces of a Woman (2020)

Mundruczó Kornél első angol nyelvű filmje, a Pieces of a Woman (2020) csodálatos alkotás. Kétség sem fér hozzá: ez a rendező eddigi legletisztultabb s legnagyobb erejű munkája, amely mélységes alázattal és őszinte odafordulással jelenít meg egy gyermekét elvesztő édesanyát, s az ő szerteszét hullott darabjait megmutatva méltón beszél megannyi sorsról. S arról, hogy a darabokból – ha nem is olyan, mint előtte volt, de – lehet újra egész.

Olvass tovább

Látni kell

Az alkohol ereje – Még egy kört mindenkinek (2020)

„Az alkohol öl, butít és nyomorba dönt” – tartja a mondás. És van benne igazság, bőven. Nem véletlenül nevezik sokan szernek, drognak, vagy egyenesen méregnek; képes teljesen szétrombolni emberi testet, családot, életet… Ugyanakkor arról is szól a fáma – s talán mindnyájan tapasztaltuk is már –, hogy az alkohol feloldja a gátlásokat és a feszültséget, lekicsinyíti az egyébként nagynak tűnő problémákat, megnyitja az elmét, egyszóval oldottabbá, nyitottabbá, nem utolsó sorban kreatívabbá teszi az embert. Felmerül tehát a kérdés: Az alkohol segíthet jobbá tenni az életünket? Vagy elkerülhetetlenül átveszi felettünk az uralmat, és végül ott állunk majd kifosztva, nincstelenül? Ez a dilemma kerül a fókuszba Thomas Vinterberg Még egy kört mindenkinek (Druk, 2020) című filmjében, amely mintha csak egy kiivott poharat nagyítóként használva mutatna rá: ne felejtsük el igazán élni az életet!

Olvass tovább

Filmezz ! Felelek

Látni kell II. – Filmezz ! Felelek

Láttátok a Melankóliát (Melancholia, 2011)? És az Élősködőket (Parasite, 2019)? És még sorolhatnám a címeket, ugyanis megint készültem nektek 15 kérdéssel, melyeket akkor tudtok helyesen megválaszolni, ha láttátok – és persze, jól megfigyeltétek – a szóba kerülő filmeket. Kvízre, játékra fel!

Olvass tovább

Látni kell

Lomtalanítás, kívül-belül – Hogyan lépjünk tovább? (2019)

„A rendrakás jóval több annál, mint eldönteni, mit dobjunk ki és mit tartsunk meg. Inkább egy tanulási lehetőség, aminek során felmérheted és finomra hangolhatod a viszonyod a tulajdonodban lévő tárgyakkal, és olyan életteret hozhatsz létre, ahol a legjobban érzed magad” – írja Marie Kondo a Tiszta öröm – A rendteremtés művészete című könyvében. Hogy miért idéztem most ezt a mondatot? Azért, mert éppen ez a gondolat, illetve a rendrakás, még inkább a lomtalanítás kerül a fókuszba Nawapol Thamrongrattanarit Hogyan lépjünk tovább? (Happy Old Year, 2019) című filmjében, amely egy érzékeny, megindító és igazán elgondolkodtató alkotás a tárgyak valódi értékéről, az emlékezésről és az elengedésről.

Olvass tovább

Látni kell

A barátság ünneplése – A java még hátravan (2019)

Mi teszi az örök, igaz barátot? Mi is az a barátság? És mi történik azután, hogy az ember megtudja: a legjobb barátjának már csak néhány hónapja maradt hátra? Nos, erről szól A java még hátravan (Le Meilleur Reste A Venir, 2019) című vígjáték-dráma, amely ugyan nem egy túlzottan kiemelkedő film, mégis érdemes megnézni. Mert egyszerre gondolkodtatja el, hatja és nevetteti meg az embert. S mert Fabrice Luchini és Patrick Bruel duóját egyszerűen látni kell!

Olvass tovább

Látni kell

Hol van az otthon? – Kinek a háza? (2020)

Vajon milyen lehet menekülni, menekültté válni? Milyen érzés szembesülni a talajvesztettséggel, a kívülállósággal, a kirekesztettséggel? Mennyi nehézséget és félelmet rejthet magában a bizonytalan jövőbe vetett hit s a beilleszkedés? Ezekkel a kérdésekkel is foglalkozik Remi Weekes első nagyjátékfilmje, amely lélektani mélységgel és drámai erővel ruházza fel a kísértetjárta ház toposzát, s amely nem egyszerűen csak aktuális, hanem egészen pontosan a máról szól.

Olvass tovább

Látni kell

Kíméletlen és kényelmetlen. És nagyon hatásos – Az asszisztens (2019)

Milyen lehet egy nap egy olyan amerikai – vagy egyébként bármilyen – cégnél, ahol a nagyfőnöktől nem áll távol a visszaélés, a kizsákmányolás, a szexuális zaklatás? Milyen lehetett egy nap az egyik legbefolyásosabb hollywoodi producer, Harvey Weinstein cégénél? E kérdéseket teszi fel bátran, s válaszolja meg igazán érzékletesen és pontosan Kitty Green Az asszisztens (The Assistant, 2019) című filmje, amely egy fiktív cég fiktív alkalmazottját követve vezet be minket abba a – nagyon is valós – toxikus légkörbe, amelyből még nézőként is azonnal menekülni akarunk…

Olvass tovább

Látni kell

Filmmé varázsolt költői világ – Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre (2020)

Azt mondják, a szerelem elveszi az ember eszét. És olykor, mintha tényleg ez történne… Mintha a mélyből jövő és mélybe vezető érzelem hatására egyszer csak megrepedne a valóság talaja, s az ember ott állna a szakadék szélén, maga elé, a semmibe tartva a szívét, és azt kérdezné: Most mi lesz? Valami ilyesmi történik Horvát Lili második, Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre (2020) című nagyjátékfilmjében, amely egy szerelmes nő elméjébe vezet minket, s amely olyannyira különleges, költői és gyönyörű, hogy szinte beleszeretünk.

Olvass tovább

Látni kell

Mindent, bármit a szerelemért – Bestiáda (2019)

„A szerelem az, amikor olyat adsz, amid nincs. Mid nincs, amit fel tudnál kínálni?” – szegezi a kérdést Papa Sanou, a sámán a Bestiáda (Seules les bêtes, 2019) egyik szereplőjének. És a válasz nyomán elszabadul a pokol… Öt idegen sorsa fonódik össze Dominik Moll baljós és hátborzongató filmjében, amelynek hősei egytől egyig szeretetre, szerelemre vágynak, s bármit képesek megtenni és elviselni azért, hogy megkapják.

Olvass tovább

Látni kell

„a gondolatot nem hamisíthatod meg” – A befejezésen gondolkozom (2020)

„Van, amikor a gondolat közelebb áll az igazsághoz, a valósághoz, mint a tett. Mert mondani mondhatsz bármit, tenni is tehetsz bármit, de a gondolatot nem hamisíthatod meg” – hangzik el Charlie Kaufman A befejezésen gondolkozom (I’m Thinking of Ending Things, 2020) című filmjében, amelynek főhőse és egyben narrátora a befejezésen gondolkozik. Egész pontosan azon, hogy véget vet a kapcsolatának a jóképű és intelligens sráccal, akivel mindössze néhány hete alkotnak egy párt. De tényleg csak ennyiről van szó? Nos, mivel Kaufman-filmről beszélünk, a válasz teljesen egyértelműen az: Nem! Sokkal, sokkal többről…

Olvass tovább