Browsing Category

Látni kell

Mitől jó egy film? És mitől rossz? Mit nézzünk meg és mit ne? Ebben a rovatban mindegyik kérdésre választ kaptok. De leginkább arra, hogy mit érdemes megnézni.

Filmkritikák és -ajánlók – nem csak a legújabb filmekről.

Látni kell

Saját szavakkal – A Maria Callas-sztori (2017)

„Két ember van bennem. Szeretnék Maria lenni, de ott van Callas is, akihez fel kell nőnöm. Szóval próbálok mindkettőnek megfelelni” – fogalmazta meg 1970-ben, David Frost újságírónak adott interjújában Maria Callas, a 20. század egyik legtehetségesebb, legsikeresebb és legnagyobb hatású operaénekese. Az ő életébe enged bepillantást Tom Volf A Maria Callas-sztori (Maria by Callas, 2017) című dokumentumfilmje, amely igen egyedi portré, hiszen – archív felvételek, interjúk és levelek segítségével – maga a művésznő mesél benne saját magáról.

Olvass tovább

2019.02.12 by
Látni kell

Jelenetek egy se veled, se nélküled viszonyból – Hidegháború (2018)

A lengyel Paweł Pawlikowski előző, Ida (2013) című alkotásával egy szempillantás alatt berobbant a köztudatba, és elismerések egész sorát zsebelte be: elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar- és BAFTA-díjat, illetve öt Európa Filmdíjat, köztük a legjobb filmét és a legjobb rendezését. Mindezek után nem csoda, hogy mindenki visszafojtott lélegzettel és elvárások egész hadával várja legújabb munkáját. A legjobb idegen nyelvű film, a legjobb rendezés és a legjobb operatőri munka Oscar-díjára esélyes Hidegháború (Zimna wojna, 2018) pedig nem egyszerűen csak megfelel az elvárásoknak, hanem túl is teljesíti őket. Pawlikowski évtizedeken és országokon átívelő szerelmi története érzelemgazdag és letaglózó, ám többet vár a nézőtől, mint azt elsőre gondolnánk.

Olvass tovább

2019.02.04 by
Látni kell

Humorba mártott történelem – A kedvenc (2018)

A görög rendező, Jorgosz Lantimosz a Kutyafog (Kynodontas, 2009), A homár (The Lobster, 2015) és az Egy szent szarvas meggyilkolása (The Killing of a Sacred Deer, 2017) című filmekkel egyértelművé tette: nem elég, hogy az egész világnak szóló mondanivalója van, de mondandóját olyan módon képes „tálalni”, hogy azt bizony tényleg mindenkinek látnia kell. E mondat után nem lesz meglepő, amit írni fogok, de azért leírom: A kedvenc (The Favourite, 2018) című, összesen 10 Oscar-díjra jelölt filmjét bűn lenne kihagyni! Ez ugyanis az eddigi leghumorosabb és legjobb munkája.

Olvass tovább

2019.01.30 by
Látni kell

Ítélet nélkül a kábítószer-függőségről – Csodálatos fiú (2018)

Kokain, heroin, LSD, metamfetamin, ecstasy, mefedron, oxikodon, ketamin – sokunk számára ezek csak szavak, ám temérdek ember van szerte a világban, aki képtelen szabadulni a kábítószertől. Éppen egy ilyen személy, s az ő édesapja küzdelmeiről szól a belga rendező, Felix Van Groeningen első angol nyelvű filmje, a Steve Carell és Timothée Chalamet főszereplésével készült Csodálatos fiú (Beautiful Boy, 2018), amely ítélet nélkül, őszintén beszél a kábítószer-függőségről, s a kegyetlen következményekről.

Olvass tovább

2019.01.27 by
Látni kell

Fenséges múltba tekintés – Két királynő (2018)

Azt gondolom, a történelmi drámáknak nem kell cégér. De ha mégis reklámozni akarnám a Két királynő (Mary Queen of Scots, 2018) című filmet, akkor – sokakkal ellentétben – nem azt emelném ki, hogy az ellenállhatatlan szépségű Margot Robbie „megcsúnyult” a szerep kedvéért… Nem, én a fenséges látványt, a tényeket és a feltételezéseket összefűző forgatókönyvet, valamint Saoirse Ronan káprázatos alakítását hangsúlyoznám. Meg azt: hiába láttunk már számos mozgóképet a történelem e szakaszáról, a Két királynőt nem érdemes kihagyni.

Olvass tovább

2019.01.25 by
Látni kell

Az élet igen törékeny – Még egy nap élet (2018)

„A nagy sajtóügynökségek panaszkodnak, hogy nincsenek igazi szenzációk. De ne feledjük, hogy mindez igen törékeny, mert maga az élet is törékeny – és gyenge struktúráit mindenféle bajok terhelik” – írta Ryszard Kapuściński lengyel író, újságíró, és ha valaki, hát ő testközelből tapasztalta meg, mennyire törékeny is az élet. A lengyel hírügynökség tudósítójaként beutazta a harmadik világot, és halált megvető bátorsággal ment a polgárháborúk kellős közepébe. Róla, s az ő 1975-ös angolai „útjáról” szól a magyar koprodukcióban készült Még egy nap élet (Another Day of Life, 2018) című animációs életrajzi film, amelyre egész nyugodtan használhatjuk a lenyűgöző jelzőt.

Olvass tovább

2019.01.18 by
Látni kell

Fellinivel fűszerezett felnövéstörténet – Fellini nyomában (2017)

„Te már felnőttél, de még nem dolgoztál. Ez nem a te hibád, te különbözöl a többi lánytól” – mondja Gelsominának az édesanyja az Országúton (La strada, 1954) című Fellini-filmben. Ezt a két mondatot pedig a Fellini nyomában (In Search of Fellini, 2017) főhősének, Lucynak is mondhatná, aki mellesleg nemcsak a többi lánytól, hanem szinte minden embertől különbözik. Róla szól ez a film. Meg a Federico Fellini iránti rajongásról, s a filmek varázserejéről.

Olvass tovább

2019.01.15 by
Látni kell

Mi teszi a családot családdá? – Bolti tolvajok (2018)

Mit jelent az a szó: család? S mi az, ami összetartja a családi közösséget? Mindenkinek megvannak a saját – nyilvánvalóan egyértelmű – válaszai ezen kérdésekre, a japán rendező, Hirokazu Koreeda Bolti tolvajok (Manbiki kazoku, 2018) című filmje azonban mindenkit arra késztet, hogy jobban elgondolkozzon azon, valójában mi teszi a családot családdá.

Olvass tovább

2019.01.05 by
Látni kell

A film, amelybe bele lehet szeretni – Roma (2018)

Alfonso Cuarón nem tud hibázni – mondta egy barátom, én pedig, ahogy sorra vettem a mexikói rendező kétezres években készült filmjeit, rájöttem, hogy „hát tényleg nem”. Azonban egyik eddigi munkája megtekintése után sem éreztem azt, hogy beleszerettem – most viszont ez történt. A Roma (2018) ugyanis annyira személyes és annyira lenyűgöző, hogy egyszerűen nem lehet ellenállni!

Olvass tovább

2019.01.03 by
Látni kell

Mert csodák tényleg léteznek – Az igazi csoda (2017)

„Ha egyszer eldöntheted, hogy igazad legyen vagy kedves légy, légy kedves” – hangzik el Stephen Chbosky Az igazi csoda (Wonder, 2017) című filmjében, amely számos fontos dolgot tanít a nézőnek az életről, a másik emberről és annak érzéseiről, valamint az elfogadásról. Ez a tanítás azonban nem didaktikus, nem hatásvadász és nem erőltetett – egyszerűen csak szép.

Olvass tovább

2018.12.23 by