Őszintén bevallom: a FOMO, vagyis fear of missing out kifejezés számomra egészen addig teljesen ismeretlen volt, míg nem szembesültem azzal: Hartung Attila első nagyjátékfilmje ezzel a címmel kerül a mozikba 2019 őszén. Akkor azonban rögtön utánanéztem, s megtudtam, hogy a téma egyik első kutatója, Andrew Przybylski brit pszichológus a következőképpen definiálja a fogalmat: „átható félelem attól, hogy mások tartalmas élményeket szereznek nélkülünk”. Nos, a FOMO – Megosztod, és uralkodsz igazán sokkoló képest fest arról a világról – a mi mai világunkról! –, amelyben a fiatalok attól való félelmükben, hogy lemaradnak valamiről, vagy még inkább lemaradnak valakiktől, olyan dolgokat csinálnak, amiket nézni is rossz. És a helyzet az, hogy félek, nem túlzás kijelenteni: ez nemcsak egy film, hanem a valóság.
A FOMO főszereplői: Gergő, Patrik, Bandi és Ábris az úgynevezett Falka tagjai, akiket a szexen, a bulikon és az online jelenléten kívül látszólag semmi sem érdekel. Söröznek órán, randalíroznak a villamoson, idegen lányok fenekére csapnak az utcán, megalázzák a hajléktalant, mindezt pedig videóra veszik, és feltöltik a YouTube-ra, ahol igen hamar a magasba kúszik a nézettségük, a népszerűségük. Nincsen az ég világon semmi, ami visszatarthatná őket, hiszen menők – valóban megosztanak, és uralkodnak. E két szónak pedig csak azután lesz különösen nagy jelentősége, hogy a fiúk egy házibuliban arra biztatják legkevésbé elemében lévő tagjukat, Gergőt – aki korábban nem csinált meg valamilyen challenge-et –, hogy feküdjön le a történelemtanár lányával, Lillával, és persze, készítsen róla videót is. Lillának esélye sincs beleegyezni a dologba vagy ellenkezni; eszméletlenül fekszik az egyik szobában, Gergő viszont nem törődik ezzel. Erőszakkal „elveszi”, ami kell neki, és a videó természetesen bejárja az internetet…
Fotó: port.hu
Schwechtje Mihály Remélem legközelebb sikerül meghalnod 🙂 (2018) című filmje hiteles és erőteljes képet festett arról, mi is az a cyberbullying (online zaklatás), s milyen következményei lehetnek. Emellett azt is megmutatta, hogy milyenek a Z generációs fiatalok, akik számára egyáltalán nem ismeretlen ez a kifejezés, sőt mondhatni szerves része az életüknek. Ezek a mai fiatalok… – hangzik a mondás már évtizedek óta, de talán sosem volt még akkora súlya ennek a három pontnak, mint most. Ezt a súlyt érzékelteti Hartung Attila, aki ugyanazon az úton jár, mint Schwechtje Mihály, ám kicsivel tovább megy: nem elégszik meg azzal, hogy bemutatja nekünk a Z generáció képviselőit, hanem merészen be is tuszkol minket közéjük. Éppen ez az oka annak, hogy a FOMO borzasztóan kényelmetlen film. Alig látunk ugyanis olyan szereplőt, akiben találunk valami szeretnivalót, valami pozitívat, és nem is kapunk túl sok lehetőséget a „nézelődésre”: a rendező rátapaszt minket a legfontosabb szereplőre, Gergőre, s mi kénytelenek vagyunk az ő szemszögéből végigkövetni az eseményeket.
Hartung Attila fontos és rendkívül aktuális témát választott, s ezt úgy tálalja, hogy mindenkit el tudjon érni. Remekül építi be filmjébe a különféle online felületeket, a kézikamerás – YouTube-videós – felvételeket, valamint a statikus kamerával rögzített, sokszor gyönyörűen megkomponált képeket, s azokat a zenéket, amelyek bizonyára minden ezredforduló után született fiatalnak otthonos érzést nyújtanak. A FOMO az első pillanattól erős, már-már sokkoló hangulattal operál, szinte hullámvasútra ülteti az embert, aki, ha akarna, se merne kiszállni.
Fotó: port.hu
De beszélnem kell arról is, hogy a színészek, mindenekelőtt a Gergőt alakító Yorgos Goletsas, a Lillát megformáló László Panna vagy a Falka egyik legerőszakosabb tagja, Patrik szerepében feltűnő Bouquet Gergely mennyire érzékenyen és alázatosan viszonyulnak a szerepükhöz, meg arról is, hogy Stohl András milyen nagyon hiteles a felszínes üzletember apa szerepében, aki még egy hatalmas karmolást sem vesz észre a fia nyakán, mégis fölényesen jelzi a világnak, hogy ő aztán kiváló ember.
Mindezek után pedig ki kell emelnem: a FOMO fontos film. És nemcsak a Z generáció filmje, hanem a mai világé is. Azé a világé, amelynek fiataljai félig-meddig az online térben léteznek, s egyetlen kattintással tönkretehetik a saját életüket és a társaikét is. Hartung Attila azonban nem mond ítéletet sem a szereplőiről, sem a való életről, egyszerűen csak a képünkbe tolja a kérdést: Vajon mit kellene tenni, hogy ne ez legyen a valóság?
Látni kell, mert olyan témát boncolgat, ráadásul meglehetősen hatásosan és profin, amellyel szükséges, sőt muszáj foglalkozni.
A FOMO – Megosztod, és uralkodsz október 10-étől látható a mozikban a Mozinet forgalmazásában.
Szólj hozzá elsőként