Mikor először találkoztam a belső vágás kifejezéssel, egy műtőasztalon fekvő ember képe jelent meg a lelki szemeim előtt, és igen sokáig kellett összpontosítanom, hogy elűzzem ezt a képet. De szerencsére volt segítségem: Jancsó Miklós! Akinek mesterművei egy életre befészkelték magukat a fejembe, s most már, ha azt hallom: belső vágás, elsőként a Szerelmem, Elektra (1974) jut eszembe.
Bizonyára többször is találkoztatok már a final cut kifejezéssel. Példaként azért megemlíteném, hogy e két szó benne van a Pink Floyd 1983-ban megjelent albumának, illetve Pálfi György 2012-ben készült filmjének címében is. Esetünkben természetesen az utóbbi a fontosabb, de hogy miért olyan fontos, azt csak azután árulom el, ha már felfedtem, mit jelent a final cut kifejezés, s milyen jelentősége van egy film készítése során.
Nemrégiben arról mesélt nekem az egyik barátnőm, hogy évekkel ezelőtt készített egy videót, amelyben hírességeket kérdezett arról, mi a kedvenc szavuk. Gyorsan meg is kerestük, s ahogy hallgattam sorban, hogy angyal, jövendő, boldogság, tündérkert stb., rájöttem: nekem nincs kedvenc szavam. És míg a kedvenc szín hiányába könnyedén belenyugodtam, ebbe nem sikerült, szóval jelentem, ma reggel megtaláltam a kedvencem. Így hangzik: snitt. De mit jelent ez a szó? Most erről mesélek.
Tulajdonképpen ismét arra jutottam, hogy jól ismeritek az általam bemutatni kívánt kifejezést, mégis úgy éreztem, érdemes foglalkoznunk a vágással, hiszen ez a filmkészítés azon folyamata, amely – a rendezéssel szoros összefüggésben – meghatározza egy film szerkezetét, felépítését, ritmusát. Tehát: a jövőben, mikor egy film végén lepereg a stáblista, ne csak a rendező és a főbb színészek, továbbá az operatőr nevét figyeljétek – és jegyezzétek meg –, hanem a vágóét is.
Mivel az előző Mi az a…? cikkemben a montázst mutattam be nektek, úgy döntöttem, most a hozzá kapcsolódó Kulesov-kísérletet fogom. Elárulok valamit: a kémiai kísérletek mindig is hidegen hagytak – gondolom azért, mert már a számokkal sem vagyok jóban –, Lev Kulesov montázskísérlete viszont egyszerűen letaglózott. Biztos vagyok benne, hogy ez veletek sem lesz másként.
Ha az interneten rákeresünk a montázs szóra, ezt a tökéletesen helytálló magyarázatot találjuk: „a montázs lényegében meglévő elemekből való építkezést jelent, és ilyen módon történő előállítását új dolgoknak”. De találunk egy igen furcsa matematikai műveletet is, miszerint 1+1=3. A film világában pedig tényleg ez az eredmény. Elmondom, miért!