Látni kell

Súlyos, de gyönyörű szerelmesfilm – Remény (2019)

„Kinek reménye van, nádszálra támaszkodik” – mondja egy napjainkban már nem használatos magyar közmondás, arra utalva: nem sokat ér reménykedni. De mi van akkor, ha látszólag nem marad más, csak egy vékony nádszál, amelyre támaszkodhatunk, vagy még inkább: amelybe kapaszkodhatunk? Mi történik, ha közlik velünk: feltételezhetően már csak néhány hónap van hátra az életünkből? Miként változtatja meg a legszorosabb emberi kapcsolatainkat a halál félelmetes, bántó közelsége? Többek között ezeket a kérdéseket teszi fel Maria Sødahl a – saját életeseményeit feldolgozó – Remény (Håp, 2019) című filmben, amely súlyos, igen, ugyanakkor elmondhatatlanul gyönyörű is.

A negyvenes évei elején járó Anja és élettársa, Tomas sikeres karriert és csodaszép családot tudhatnak magukénak. Egymás iránti szerelmük az évek múlásával megkopott ugyan, de bőven van, ami kárpótolja őket, így ezzel nem foglalkoznak – egészen karácsonyig. Az ünnep előtt egy nappal azonban a nőnél agydaganatot diagnosztizálnak, majd közlik vele: talán már csak néhány hónapja maradt, így a házaspár kapcsolata teljesen megváltozik és átértékelődik.

Remény

Fotó: ADS Service

„Ez az én történetem.” E felirattal kezdődik a film, amely valóban a rendezőnő, Maria Sødahl személyes története, akit 2010 karácsonyán értesítettek arról, hogy agydaganata van, amelyet minél előbb műteni kell, de sajnos így sincs túl sok esélye a túlélésre. Maria és férje, Hans Petter Moland (rendező-forgatókönyvíró) ekkor úgy döntöttek, nem szólnak a gyermekeiknek, nem teszik tönkre az ünnepet. S hoztak még egy döntést: azt, hogy annyi közösen eltöltött év után végre, még a műtét előtt, összeházasodnak. És azóta is boldogan élnek… – hangsúlyozhatnám, de nem teszem, mert a Remény nem erről szól, hanem arról az egy hétről, amely a halálos diagnózis és a műtét között eltelt, s amely alapjaiban változtatta meg Maria és a férje kapcsolatát.

A Remény tehát elsősorban nem a rákbetegségre, a fájdalmakkal és a halál gondolatával való egyéni megküzdésre vagy a kórházi környezet s az orvosok, ápolók egy-egy mondatának betegre gyakorolt hatására fókuszál, hanem arra, mi történik a rég kihunytnak hitt érzésekkel, ha ott toporog az ember ajtajában a halál. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a daganatos megbetegedés, illetve a kórházi ellátás bemutatása nem kap elég figyelmet, merthogy kap! Maria Sødahl rendkívül hitelesen ábrázolja a beteg ember kálváriáját, s nem felejti ki a sorból sem az agyi ödéma felszívódására szedett szteroid kibírhatatlan mellékhatásait, sem pedig a ridegen fogalmazó professzor szavainak elviselhetetlen súlyát. A legnagyobb figyelmet viszont kétségkívül Anja és Tomas szerelmének szenteli. Egy olyan szerelemnek, amely – mondhatni – a hamvaiból születik újjá a halál torkában.

Remény

Fotó: ADS Service

Csalódottság, keserűség, düh, harag, félelem, ragaszkodás, vágy, szerelem – ezen érzelmek megállás nélkül váltakoznak, miközben Anja és Tomas egyszerre távolodnak egymástól és közelednek egymáshoz, mígnem végül ott állnak egymással szemben az oltárnál, s kimondják: amíg a halál el nem választ.

„Miért most?” – vágja Anja Tomas fejéhez, aki épp akkor kéri feleségül, mikor közlik velük: három hónap maradt. Miért felejtjük el szeretni a másikat? Miért nem mondjuk, miért nem mutatjuk ki mindennap a szerelmünket? Miért csak akkor kezdünk el ragaszkodni a másikhoz, mikor azt érezzük, hogy elveszítjük? Fontos kérdések ezek, s Maria Sødahl nagyon bátran és egyenesen teszi fel őket.

Remény

Fotó: ADS Service

E két szót érdemes megismételni, ugyanis a bátorság és az egyenesség jellemzi a legjobban a Reményt, amelynek képi és hangzásvilága épp olyan letisztult, realisztikus és természetes, amilyen a forgatókönyve. Andrea Braein Hovig és Stellan Skarsgård elragadó játéka pedig egyáltalán nem játék! A színészek hús-vér emberekként mozognak a vásznon, végtelen hitelességgel és alázattal keltve új életre egy valódi házaspárt, akik az utolsó pillanatig reménykedtek abban, hogy nem veszítik el egymást…

Látni kell, mert egyike azon igaz történet alapján készült filmeknek, amelyek hitelesen, őszintén, sallangoktól mentesen, sőt olykor kellően nyersen beszélnek arról, milyen az élet. S mert annak ellenére is melegséget áraszt, hogy fő témái közé tartozik a halál!

A Remény július 16-ától látható a mozikban az ADS Service Kft. forgalmazásában.

Előző írás Következő írás

HASONLÓ CIKKEK

Szólj hozzá elsőként

Hozzászólás