Eszter-féle rendhagyó tíz plusz egyes lista karácsonyra

Azt hiszem, jól tudjátok rólam, mennyire odavagyok a karácsonyért, s milyen odaadással készülődöm erre az ünnepre – igazán látványosan általában körülbelül szeptember végétől… Nos, igen: évről évre lankadatlan gyermeki lelkesedéssel várom a karácsonyt, ez a várakozás pedig esetemben természetesen szinte folyamatos filmnézést és -ajánlást is jelent. Az adventi időszakban néha-néha már rám is szól édesanyám, hogy „elég lesz, nincs nekünk időnk ennyi filmre”, de azért legtöbbször nem ez a helyzet… Hanem az, hogy megkérdezi: Na, ma milyen várakozós filmet nézel, mit ajánlasz? E kérdésre válaszolva egyik este eszembe ötlött: idén listába szedek nektek párat azon – 2010-es években készült – filmek közül, amelyeket a karácsonyra készülődve késő esténként nézek, s a szüleimnek is jó szívvel ajánlok. Szóval hát jöjjön egy amolyan Eszter-féle rendhagyó tíz plusz egyes lista! Rendhagyó, mert nem kimondottan karácsonyi filmek szerepelnek rajta. De – szerintem – egytől egyig csodálatosak. És tökéletesek arra, hogy segítségükkel ünneplőbe öltöztessük a szívünket.

A listás cikkekhez tartozó szokásos kérdésem pedig most is áll. S most így hangzik: A ti rendhagyó tíz plusz egyes listátokon mely filmek szerepelnek?

Az ember, akit Ovénak hívnak (En man som heter Ove, 2015)

Az 59 éves Ove az a fajta ember, akinek senki sem szívesen lenne a szomszédja. Mogorva, magának való alak, akit a kutyasétáltatástól kezdve a parkoláson át a legkisebb zajig minden zavar. És természetesen előzékenyen ki is fejezi nemtetszését, mert – hogy csak egyetlen példát említsek – milyen már az az ember, aki nem normális autót vásárol, hanem Volvót vezet… Ove egyébként elvan így, egészen addig, míg el nem küldik a munkahelyéről. Akkor azonban összeomlik körülötte a világ, s ha ez még nem lenne elég csapás, egy új család is beköltözik a szomszédba. Egy család, amelynek tagjai meglátják, milyen hatalmas is valójában a zsémbes, megkeseredett úr szíve.

Rögtönzött szerelem (The Big Sick, 2017)

Adott egy pakisztáni származású, amerikai stand upos, aki egy napon megismerkedik egy lánnyal. Illetve: A lánnyal. Rögtön beleszeret, s bele is ugrik a kapcsolatba, annak ellenére, hogy a szülei a kulturális különbségek miatt ellenzik a dolgot. Ám ennél nagyobb baj is akad: a lány egy titokzatos betegség miatt kómába esik, és nem tudni, mi lesz vele. A fiú a humorban keres kapaszkodót, s a kómában fekvő szerelme családja mellett legbelül egyre erősebben érzi: örökre akarja ezt a rögtönzött szerelmet.

Két fontos információ: a rendező a Hello, Doris vagyok (Hello, My Name Is Doris, 2015) című filmet is jegyző Michael Showalter, a filmben pedig Kumail Nanjiani – aki a Szilícium-völgy (Silicon Valley, 2014) című vígjátéksorozat sztárja – saját szerelmének történetét meséli el.

Nagyi Projekt (Granny Project, 2017)

Három fiatalember és három nagymama – egy angol kém, egy náci németországi táncosnő és egy magyar kommunista holokauszttúlélő – áll a Nagyi Projekt középpontjában. A fiúk a felnőtté válás útján indulnak el, s bebarangolják Európát, illetve nagymamáik múltját.

Révész Bálint dokumentumfilmje szép sikereket ért el a nemzetközi filmfesztiválokon és elnyerte a magyar filmkritikusok legjobb dokumentumfilmnek járó díját is – joggal. A Nagyi Projekt igazán mélyre ható, szellemes és izgalmas dokumentumfilm. Mondhatni: kihagyhatatlan.

A fakír, aki egy IKEA szekrényben ragadt (The Extraordinary Journey of the Fakir, 2018)

Főhősünk Dhanush, egy fiatal indiai fakír, aki édesanyja halála után elhatározza, hogy Franciaországba utazik, és felkeresi sosem látott apját. A dolgok azonban nem a legjobban alakulnak… Miután megérkezik Párizsba, Dhanush rögtön taxiba száll, a sofőr pedig egy IKEA áruháznál teszi ki, s innentől kezdve egymást követik a fordulatok. A fiatal férfi először megismerkedik egy gyönyörű francia lánnyal, akibe azonnal beleszeret, majd – a szállásra való pénz híján – egy IKEA szekrényben telepedik le éjszakára. Egy olyanban, amelyet másnap szállítanak… A szekrényben ragadt Dhanush sajátos módon járja hát be Európát, határozottan nem így tervezett utazása közben pedig nemcsak a világot, hanem az embereket és önmagát is jobban megismeri.

A láthatatlanok (Les invisibles, 2018)

„A cselekmény helyszíne Franciaország, azon belül is egy szürke, némiképp barátságtalan környék. Itt vezet nőknek fenntartott hajléktalanszállót négy mindenre elszánt szociális munkás. Fürdőt és ételt biztosítanak a hozzájuk érkezőknek, s mindent megtesznek azért, hogy segítsék az emberi méltóság megőrzését és a társadalomba való visszailleszkedést. Ám a bürokratákat látszólag csak ez utóbbi: a minél gyorsabb és hatékonyabb reintegráció érdekli, s mivel úgy látják, hogy a szociális munkások által megteremtett biztonságos környezet és közösség inkább visszafogja, sőt visszarántja a hajléktalan nőket, ellehetetlenítik az intézményt. Ők viszont nem adják fel: hősiesen szövetkeznek, hogy a szabályokat áthágva segítsenek pártfogoltjaikon. Egyszóval nem zárják be a szállót, helyette éjszakai menedéket is nyújtanak, s erőn felül teljesítenek azért, hogy vendégeik – nem is: barátaik – megtalálják a saját útjukat és el is induljanak rajta. Magánakciójuk azonban nem maradhat sokáig titokban…”

Cikkem A láthatatlanokról: Az árnyékból a fényre – A láthatatlanok (2018)

Menedék a felhők között (Streha mes reve, 2018)

„A történet középpontjában Besnik, a szelíd természetű, magányos pásztor áll, aki a szíve mélyén – hangozzék ez bármilyen közhelyesen – szabadságra és szerelemre vágyik. A katolikus anya és az egykori kommunista apa gyermeke édesanyját már elveszítette, s most beteg apját ápolja. Egy kis hegyvidéki faluban laknak valahol Észak-Albániában, ahol a keresztények és a muszlimok békében élnek egymás mellett. Az édesapa állapota azonban egyre csak romlik, így Besnik testvérei (Fitore és családja, akik elkötelezett muszlimok, valamint Alban és családja, akik görögkeleti ortodox hívők) hazatérnek, ám nem (csak) ez jelenti a legnagyobb változást a férfi – és a falu lakóinak – életében.”

Cikkem a Menedék a felhők között című filmről: Ne csak Istent szeressük, hanem egymást is! – Menedék a felhők között (2018)

A búcsú (The Farewell, 2019)

„Billi egy fiatal, önmagát kereső lány. A szülei még gyermekkorában elköltöztek Kínából New Yorkba, azt remélve, hogy megtalálják az amerikai álmot, legalább a gyermekeik számára. Billi ily módon egyszerre kínai és amerikai, bár érthetően inkább amerikainak érzi és vallja magát. Szüleivel otthon, a négy fal között is többször beszélnek angolul, mint kínaiul, ám a kulturális különbségek és az ezek által szült nehézségek nem igazán rajzolódnak ki mindaddig, míg ki nem derül, hogy a Kínában élő nagymama súlyos beteg, s talán már csak néhány hónapja van hátra… A családtagoknak ekkor ugyanis dönteniük kell: szembesítik a nagymamát az igazsággal vagy – ahogy Kínában szokás – eltitkolják előle, hogy megkíméljék a félelemtől?”

Cikkem A búcsúról: Úton önmagunk felé – A búcsú (2019)

Jojo Nyuszi (Jojo Rabbit, 2019)

„Főszereplőnk Jojo Betzler, egy tízéves német kisfiú, aki élete legszebb napjára ébred: végre elég idős ahhoz, hogy részt vegyen a Hitlerjugend kiképzőtáborában. Képzeletbeli barátja, Adolf Hitler lelkesen biztatja, ám hiába indul a nap fényesen és jó néhány, szívből jövő Heil Hitler!-rel, a dolgok nem a legjobban alakulnak. Az hagyján, hogy egy nem teljesített feladat miatt kigúnyolják a fiút, de még egy gránátot is felrobbant, épp az orra előtt, így „kiesik” a táborból, az izgalmas felkészülés helyett tehát jöhet a szórólapozás meg a fémgyűjtés. És mindez semmi ahhoz képest, hogy otthon, a padláson rábukkan egy zsidó lányra, Elsára, akit az anyukája bújtat. Jojo nem tudja, mit tegyen. Úgy tanulta, hogy azonnal szólnia kell valakinek, azonban hamar rájön: nem adhatja fel a lányt, hiszen azzal az anyukáját is bajba sodorná. De akkor mi legyen? – gondolkozik, hű barátja, az igencsak butácska Hitler pedig rögvest a segítségére siet, és együtt arra jutnak: az lesz a legjobb, ha Jojo összebarátkozik a lánnyal és igyekszik mindent megtudni tőle a zsidókról – például, hogy fejjel lefelé lógva alszanak-e, mint a denevérek, illetve képesek-e olvasni mások gondolataiban –, így elkészítheti a Harmadik Birodalom legátfogóbb zsidó-útmutatóját…”

Cikkem a Jojo Nyuszi című filmről: A kisfiú, akinek Hitler a képzeletbeli barátja – Jojo Nyuszi (2019)

Boldog idők (La belle époque, 2019)

Megmentheti a házasságot egy időutazás? Érdekes és elrugaszkodott kérdés, tudom, de ha a Boldog időkről beszélünk, van létjogosultsága.

A cselekmény középpontjában egy idősödő házaspár áll; a feleség magabiztos és élettel teli, a férj viszont kiüresedettnek lát mindent, s egyre mélyebbre merül a kétségbeesésben. Ám olybá tűnik, van megoldás – még, ha részleges is. Fia egyik barátja ugyanis egy olyan céget vezet, amely időutazást kínál az ügyfeleinek. Valósághű, hatásos díszletek és színészek segítségével elevenedik meg a megrendelő által vágyott kor, legyen az a 18. század vagy a saját múltjának valamely pillanata. Főhősünk úgy dönt, él a lehetőséggel, s visszautazik a múltba. De vajon melyik múltbéli napját választja? És mihez kezd utána a jelennel?

Egy kis bökkenő (A Bump Along the Way, 2019)

„A helyszín az észak-írországi Derry. Itt él a 44 éves Pamela, aki egyedül neveli tinédzser lányát, Allegrát. Pamela nem tökéletes anya, mely tényt Allegra gond nélkül hangoztatja, őt okolva a rossz étkezési szokásoktól kezdve egészen az iskolai közösségben felmerülő nehézségekig. És akkor, mintha nem lenne már alapból is elég gond az életükben, Pamela részegen egyéjszakás kalandba keveredik egy huszonéves sráccal, s teherbe esik. Lánya a hír hallatán természetesen teljesen kiakad, a váratlan fordulat azonban nem csak megdöbbenéssel, csalódással és félelemmel szolgál; ennek a kis bökkenőnek pozitív hozadékai is vannak. Anya és lánya ott állnak tehát egymagukban a gyermekáldás küszöbén… De azért van kilenc hónapjuk arra, hogy szembenézzenek az eléjük kerülő kihívásokkal, felkészüljenek az új élethelyzetre, s végre elkezdjék megérteni és igazán szeretni egymást.”

Cikkem az Egy kis bökkenő című filmről: Szeretnivaló, végtelenül emberi dramedy – Egy kis bökkenő (2019) – kritika

+1 Mary és Max (Mary and Max, 2009)

Az Oscar-díjas Harvie Krumpet (2003) rendezőjének animációs filmje ugyan nem a 2010-es években készült, mégsem tudom lehagyni erről a listáról. Mégpedig azért nem, mert rendkívüli módon szeretem – különösen karácsony környékén – újra és újra megnézni.

A Mary és Max egy valószínűtlen, ugyanakkor elképesztően valóságos barátság története. Az ausztrál Mary egy napon találomra levelet küld egy idegennek New Yorkba. Ez az idegen az autista Max, akivel ugyan soha életükben nem találkoznak, mégis egymás életének szerves részévé s legfontosabb szereplőivé válnak…

 

Kapcsolódó cikkeim:

Tíz plusz egy romantikus film karácsonyra

Az élet csodaszép! – Tizenöt plusz egy film, amely után másként szemléljük az életet

A nevetés a legjobb orvosság – Tíz plusz kettő francia vígjáték bezártság ellen

Szerelem a filmen – avagy tizennégy különleges alkotás Valentin-napra

Kötelező filmek – Tíz animációs film szobafogság idejére

„Gyökerek és szárnyak” – avagy tizenöt plusz egy film édesanyákról és édesapákról

Filmek esővel – avagy tíz plusz egy film, amelyben esik az eső