Szerelem a filmen – avagy tizennégy különleges alkotás Valentin-napra

„Nincs a szerelemnél meghatóbb érzemény, mert korunkban, amikor a nemes érzések, a vallásosság, a hűség, a tisztelet, a barátság, a hazaszeretet lassan kivesznek a világból, csak a szerelem az, amely képes visszavarázsolni a régen letűnt idők illúzióját” – hangzik el Huszárik Zoltán Szindbád című filmjében, s be kell, hogy valljam: az még csak hagyján, hogy ez a legkedvesebb filmidézetem, de teljes mértékben egyet is értek vele. A barátaim szerint szerelmes vagyok a szerelembe… Ez lehet az oka annak, hogy a szerelemről egyedi módon – nem feltétlenül romantikusan – mesélő filmeket mind közül a legjobban szeretem. Szóval most ilyen egyedi, különleges filmeket ajánlok nektek, mert bár a Valentin-napot nem ünneplem, de a szerelmet, amikor csak tehetem, igen.

Mikor elhatároztam, hogy elkészítem nektek ezt a szubjektív listát, hirtelen elkezdtek cikázni a filmcímek a gondolataimban, s épphogy csak nekiálltam jegyzetelni, máris megtelt egy A4-es oldal. Aztán néhány perc olvasás és számolgatás után arra jutottam: cirka negyven filmet azért mégsem sorolhatok fel, így az első tizennégy lejegyzett cím után húztam egy vonalat. Ezt követően újra visszaolvastam a filmcímeket, s azt éreztem: talán a véletlen műve, hogy ez a tizennégy film jutott elsőként eszembe, de az is elképzelhető, hogy ezek azok, amelyek a legnagyobb hatással voltak rám…

Szindbád (1971)

„Szindbád egyre közelebb jár élete végéhez, s úgy tekint vissza rá, hogy a múlt, a jelen, illetve az álom és a valóság szinte teljesen összemosódik. A filmet végigkíséri egyfajta melankolikus alaphang, valamint a halál motívuma, közben pedig megelevenedik, újjáéled minden olyan mozzanat, amely már csak emlék Szindbád számára. A hiány tehát nagyon erőteljesen van jelen a műben, ám pont az emlékek közt zajló bolyongás az, ami igazán kirajzolja, mi is az: az őszülő úr mögött már sokkal több minden van, mint előtte, így igazán nem is a múlt, hanem a jövő az, ami hiányzik. Szindbád lét és nemlét határán mozog, elréved a régi szerelmesek csókját felidézve vagy átadva magát az étkezés örömének, egyszerre él a múltban és a jelenben, s megállíthatatlanul menetel a vég felé.”

Cikkem a filmről: Kötelező filmek – Szindbád (1971)

Szerelem (1971)

„Makk Károly fogta Déry Tibor Két asszony és Szerelem című elbeszéléseit és úgy gyúrta össze őket, hogy bár két különálló szövegről beszélünk, a film után mégsem tudjuk őket egymástól különválasztva értelmezni. Az irodalmi művek filmes adaptációja egy rendkívül kényes kérdés, de egész nyugodtan megállapíthatjuk, hogy Makk megmutatta, hogyan is kell méltón és nagyon-nagyon jól csinálni. A Szerelem ugyanis nemcsak, hogy hitelesen visszaadja a két novellát, hanem meg is haladja őket, ezáltal pedig olyan csodás alkotássá válik, ami egyszeri és megismételhetetlen.”

Cikkem a filmről: Kötelező filmek – Szerelem (1971)

Bábok (Dolls, 2002)

„Takeshi Kitano tizedik, Bábok című filmje sajátos, megindító alkotás a halhatatlan szerelemről, olyan szépségbe burkolva, hogy arra nehezen lehetne megfelelő szavakat találni. (…) A Bábok egy bunraku-előadással kezdődik. A bábszínházi darab témája természetesen a szerelem, a bábok pedig hirtelen megelevenednek, és olyan hús-vér emberekké válnak, amilyenek mi is vagyunk. Szerelmesek is lesznek, hiszen erről szól ez a mese, ám Kitano ahelyett, hogy egyetlen pár történetét festené meg, rögtön hármat indít el…”

Cikkem a filmről: Kötelező filmek – Bábok (Dolls, 2002)

Szeress, ha mersz (Jeux d’enfants, 2003)

„Sophie és Julien nyolcévesen találkoznak először és egy pillanat alatt megtalálják a közös hangot. Barátok lesznek, s hamar ki is találnak egy játékot, amely – bár ekkor talán még nem is sejtik – egy életre összeköti őket. »Mered vagy nem?« – hangzik újra meg újra a kérdés, melynek tétje egy körhinta formájú süteményesdoboz, amely ide-oda vándorol a két (örök) gyermek között. Játékuk eleinte veszélytelen, csupán gyermeteg szórakozás, később azonban nemcsak, hogy veszélyessé, de fájdalmassá és messzemenőkig kegyetlenné is válik. »Fájdalmat akarsz okozni? Csak tessék, úgysem sikerül« – mondja Sophie, Julien pedig állja a fogadást. »Mersz nemet mondani az esküvődön? Igen« – felel Julien, Sophie pedig be is tartatja vele az ígéretet. Már ebből a két példából is látszik: a Szeress, ha mersz főhősei – egy eleinte ártatlan játék segítségével – olyan világot teremtenek maguknak, melyben nincs helye tabuknak, szabályoknak vagy erkölcsi normáknak. Lényegében semmi másnak nincs hely a világukban, csak egymásnak.”

Cikkem a filmről: Kötelező filmek – Szeress, ha mersz (Jeux d’enfants, 2003)

Csak egy csók (Un baiser s’il vous plaît, 2007)

„Egy Gabriel nevű férfi és egy Emilie nevű nő találkozik az utcán. Ahogy egymásba botlanak, azonnal felizzik köztük a vonzalom. Hamarosan már egy bárban beszélgetnek, majd egy hotelszobában, de amikor a férfi búcsúzóul megcsókolná a nőt, ő elutasítja, s elmesél egy történetet arról, hová vezethet egyetlen csók…”

Cikkem a filmről: Kötelező filmek – Csak egy csók (Un baiser s’il vous plaît, 2007)

Hiteles másolat (Copie Conforme, 2010)

„Abban Kiarostami filmjében még egy olyan természetes dolognak is óriási jelentősége van, mint a telefonbeszélgetés, melyre számos példát láthatunk a Hiteles másolatban, melynek alapkérdése legalább olyan izgalmas, mint az alkotás maga: ha a művészetben létezik eredeti és másolat, akkor így van ez az emberi kapcsolatokban is?”

Cikkem a filmről: Kötelező filmek – Hiteles másolat (Copie Conforme, 2010)

Egy szerelem története: a nő / a férfi (The Disappearance of Eleanor Rigby: Her / Him, 2013)

„Ned Benson forgatókönyvíró-rendező igencsak nagy fába vágta a fejszéjét, ám mind az ötlet, mind a megvalósítás figyelemreméltó. Egy hanyatló kapcsolat, két szerelmes, egy történet, két film, két különböző nézőponttal. Bizonyára sokan kerültünk már abba a helyzetbe, mikor egy szakítás után két, hozzánk közel álló ember két, egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő történetét kellett végighallgatnunk ugyanarról a kapcsolatról és annak lezárásáról. Mindkét fél kicsit máshogy emlékszik, mást emel ki és hallgat el, s ami a legfontosabb, másként éli meg. Az Egy szerelem története első két filmje pont egy ilyen sokak által jól ismert, hétköznapi szituációt helyez a középpontba, ám a végeredmény cseppet sem mindennapi.”

Cikkem a filmről: Egy szerelem története: a nő / a férfi (The Disappearance of Eleanor Rigby: Her / Him, 2013)

Tízezer km (10,000 km, 2014)

„Carlos Marques-Marcet Tízezer km című filmjének főszereplői Alex és Sergi, akiket egy év és egy óceán választ el egymástól. A történet elején boldogan élnek barcelonai otthonukban és eldöntik, gyermeket vállalnak, ám tervük valóra váltását elodázzák, mikor a lány kap egy visszautasíthatatlan állásajánlatot Los Angeles-ben. Alexandra és Sergio számára így csak a számítógépes kapcsolattartás marad, és egy komoly, nehéz feladat: hogy megküzdjenek a közös jövő útjában álló tízezer kilométeres távolsággal.”

Cikkem a filmről: Kötelező filmek – Tízezer km; és egy kis pszichoanalitikus filmelmélet

Carol (2015)

„A történet az ötvenes évek Amerikájában játszódik. A fiatal áruházi eladó, Therese egy játékvonatot ajánl a középkorú, tehetős Carolnak, aki a kislányának keres karácsonyi ajándékot az utolsó pillanatban. Szállítást kérve felírja a címét, majd a pulton felejti a bőrkesztyűjét. Az újbóli, áruházon kívüli találkozó azonnal borítékolható. Therese visszaküldi a kesztyűt, Carol köszönetképpen ebédre invitálja, s szép lassan egyre közelebb és közelebb kerülnek egymáshoz.”

Cikkem a filmről: Carol (2015) – duplakritika

Rossz versek (2018)

„A harmincas évei elején járó rendező, Merthner Tamás magánélete váratlanul darabokra hullik, amikor párizsi ösztöndíját töltő barátnője, Anna szakít vele. Tamás összetörve tér vissza Budapestre, és mivel a jelenében nem talál vigaszt, a múltjába merülve igyekszik választ kapni arra, hogy hol veszítette el önmagát abban a valóságban, ami az elmúlt harminc évben körbevette Magyarországon.”

Cikkem a filmről: „A szerelem egy csoda, ami soha nem múlik el” – Rossz versek (2018)

Mario (2018)

„Miután Leon csatlakozik Mario focicsapatához, azonnal feszültség keletkezik közöttük: mindketten tehetségesek, és felkészültek arra, hogy a helyükért harcoljanak a csapatban. Amikor a két fiú közös lakásba kerül, a versenyszellem átfordul szexualitásba. Ahogy a kapcsolatuk egyre intenzívebbé válik, elválaszthatatlanok lesznek egymástól, miközben Mario kétségbeesetten próbálja eltitkolni szerelmüket a csapattársak elől. Amikor pletykák kapnak szárnyra, a fiúk súlyos döntésre kényszerülnek.”

Cikkem a filmről: A fiú a „szekrényben” – Mario (2018)

Hidegháború (Zimna wojna, 2018)

„A második világháború utáni időszakban járunk, Lengyelországban. Főhősünk, Wiktor a vidéket járja: népdalokat, népzenéket, illetve tehetséges zenészeket és táncosokat gyűjt, majd megalapítja a Mazurek népi együttest. A felvételi meghallgatáson találkozik Zulával, az elragadó és sejtelmes fiatal lánnyal, aki azonnal elvarázsolja. Bár talán nem ő a legnagyobb tehetség a jelentkezők között, Wiktor gondolkodás nélkül felveszi a csoportba, amely kezdetben autentikus lengyel népdalokkal örvendezteti meg a közönséget. A hatalom befolyása azonban őket sem kerüli el: a népdalból mindenkinek tetsző kórusmű lesz, s idővel Sztálint éltető dalok is bekerülnek a repertoárba. Ennek köszönhetően az együttest számtalan helyen vendégül kívánják látni, de Wiktort nem teszi boldoggá a siker. Úgy dönt, disszidál, csakhogy Zula nem tart vele… E ponton kezdődik el igazán a film, amelynek cselekménye és cselekményszövése egyaránt különleges.”

Cikkem a filmről: Jelenetek egy se veled, se nélküled viszonyból – Hidegháború (2018)

Bocsáss meg, kedvesem! (Plaire, aimer et courir vite, 2018)

„A történet Párizsban játszódik, 1993-ban. Főhősünk a harmincas éveiben járó író, Jacques Tondelli, aki egy színházi előadás miatt Bretagne-ba utazik: itt – egy moziba betérve – ismeri meg a huszonéves Arthurt, aki nem igazán találja a helyét a barátnője mellett. A két férfi között azonnal szikrázni kezd a levegő, s miután együtt töltik az estét, szenvedélyesen egymásba szeretnek. Az élet azonban nem kizárólag boldogságot és élvezetet tartogat nekik…”

Cikkem a filmről: A szerelemről, és sok minden másról is – Bocsáss meg, kedvesem! (2018)

Házassági történet (Marriage Story, 2019)

„Noah Baumbach filmje két ember, a férj és a feleség, Charlie és Nicole bemutatásával kezdődik: egymásról mesélnek, ám csak kihangosított gondolataikat halljuk, amint magukban felsorolják mindazt, amit nem akarnak felolvasni. Egy terapeuta szobájában ülnek, kezükben a Mit szeretek a másikban?-papírokat gyűrögetik, de egymásra már nem képesek ránézni. Válnak. De hiába a harag, a csalódottság, a düh, szépen szeretnék végigvinni ezt a folyamatot. Ketten, ügyvédek és mindenféle hercehurca nélkül. Ám ez nem sikerül nekik…”

Cikkem a filmről: „Mindig szeretni fogom. Akkor is, ha többé már nincs értelme.” – Házassági történet (2019)

Kapcsolódó cikkem:

Tíz plusz egy romantikus film karácsonyra